Jedlik Ányos 1800 január 11-én született Szimőn, Komárom megyében. Földműves szülei István névre keresztelték. Tanulmányait faluja iskolájában, a nagyszombati, majd később a pozsonyi gimnáziumban folytatta. A gimnázium elvégzése után, 1817-ben csatlakozott a Szent Benedek rendhez, felvéve az Anianus, magyarosan Ányos nevet. Az 1818.-ik évet már Pannonhalmán töltötte. Ez volt kezdete nemcsak tudományos pályájának, hanem egyénisége alakulásának, jelleme fejlődésének is. Unokatestvére Czuczor István, Jedlikkel együtt jelentkezett a rendbe. Mindkettőjükre Gácsér Leó, a pozsonyi bencés gimnáziumban tanító szerzetes tanáruk gyakorolt hatást, aki nemcsak a latin tanulásához, hanem a szerzetesi hivatáshoz is kedvet ébresztett a 17 éves fiatalokban. Jedlik latintudását jól példázza Ferenczy Viktor írása:

"...szorgalmával, kitűnő emlékezőtehetségével gazdag szókincset gyűjtött. Könnyebben írt és folyamatosabban latinul, mint németül. Sőt, a latin érezteti káros hatását még tudományos magyar fogalmazásában is, ahogy ez abban a korban általánosan tapasztalható..."

   Unokaöccse 1824-ben megjelentette "Augsburgi ütközet" című eposzát, halhatatlanná téve a Czuczor Gergely nevét az irodalomban. Jedlik ekkoriban szerezte meg doktorátusát matematikából és fizikából (1821), majd 1822-ben filozófiából és történelemből. Huszonöt éves korában pappá szentelik. Tanítani kezd Győrben, szorgosan olvassa a szakirodalmat, megalkotja első találmányait. Később a pozsonyi akadémián tanít, de kísérleteivel továbbra se hagy fel. 1834-ben és 35-ben is szakmai tanulmányutakat tesz Ausztriában. 1840 márciusában egyetemi tanár Pesten. Kísérleteiről továbbra is naponta feljegyzéseket készít. Belép a Magyar Természettudományi Társulatba és részt vesz a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók első és második nagygyűlésén, Pesten, 1841-ben. Előadásai szódavízgyártó eljárását és elektromágneses jelenségeket mutatnak be. Egyik előadásán ezen szavakkal buzdítja hallgatóit a saját készítésű szódavíz elfogyasztására:

"Bátor vagyok tehát t. gyülekezetnek ezennel kétnemű savanyú vizet bemutatni. Egyik palaczkban foglaltatik a savanyú vizeknek legegyszerűbbike, mellyben a közönséges vizen, és avval egyesült szénsavon kívül semmi más ásványos rész nem találtatik. Ezen víz nagyobb mértékben bírja magában tartani a szabad szénsavat, mint az, mellyben a szénsavon kívül még többféle savak is felolvadvák; s azért azon csípőssége, mellyet a pezsgő borban kedvelünk, nagyon kielégíthető; pohárba töltetvén szüntelen szénsav buborékokat hány, még a szénsav nagyobb része el nem röpül; legjobb tehát a poharat azonnal, hogy megtöltetett, ki is üríteni, különben a víz sokat vesztene kellemes csíposségébül. (Itt köz tapasztalásul az említett vízbül poharak töltettek). Érdemes lehet ezen pezsgő víz azon személyekre nézve, kik borral nem élvén, szomjuságuk oltásakor az említett pezsgői csípősséget éldelni kívánnák. Talán azon betegségekben sem lenne czéliránytalan ital, mellyekben a szénsav által történendő izgatás a belső részekre jótékonyan hat. Mondhatom volt alkalmam cholera idejében némelly ismerőseim közül tapasztalni, mennyire epedtek ezen ital után, s nem keveset enyhítettek kínzó állapotukon, midon az orvos engedelmébül vele élhettek. Illy neme a savanyú vizeknek természetben nem találtatik: mert a szénsavval egyesült víz többféle ásványos részekkel érintésben lévén, azokbul kisebb vagy nagyobb mennyiségben mindenkor valamit magába vesz. A többi palaczkokban pedig (a palaczkok előmutattatván) foglaltatik egy más nemű savanyú víz, melly legközelebb a rohitsihez hasonlít; attul még is abban különböző, hogy a szénsavas mészeg és kénsavas szikeg, mellyek a rohitsiben találtatnak ugyan, de mivel az ital kellemetességét elő nem segítik, ebbül egészen kihagyatvák. Ennek vegyrészei a vizen kívül kettedsavas kesereg és kettedsavas szikeg. Illy nemü savanyú víz annyi szénsavat, mennyit az előbbiben tapasztalánk, szabad állapotban nem foglal; de annál többet bír az említett savak segedelmével megkötött állapotban; s ezen oknál fogva, ha bor vagy czitromlé hozzá töltetik, az említett savak vegytanilag azonnal föloszlatnak, és a szabadon eresztett szénsavakkal az egész keveréket kellemes csípősségűvé teszik. Végtére tisztelettel jelentem, hogy ha némellyek a t. gyülekezetbül ezen savanyú vizek készítési módárul meggyőződni kívánkoznának, azok előtt a kijelelendő időben egy akónyi közönséges vizet savanyú vízzé változtatni ezennel magamat késznek ajánlom."

   Később Jedlik a német-magyar műszaki szótár kémiai és fizikai szakszerkesztője. Jedliket 1846/47. tanévtől kezdve három évre az egyetem bölcsészkarának dékánja. Tanévnyitó beszédeiben tanulásra ösztönzi az egyetem diákjait. Mikor 1849 májusában Hentzi a Várból gyújtóbombákkal lövette Pestet, élete kockáztatásával menti ki a műszereket a szertárból, s a politikától magát addig távoltartó Jedlik nemzetőrnek állt. Mechanikával, hangtannal és kémiával foglalkozó egyetemi tankönyvet jelentetett meg "Súlyos testek természettana" címen 1850-ben önköltségen. Több meg nem jelentetett kéziratát őrzik Pannonhalmán, a Jedlik-hagyatékban, köztük a "Jedlik Ányos: A súlytalanok természettana. Első szakasz: Fénytan." címűt is.

   A forradalom után Jedlik kísérleteibe merült: a Bunsen-elem javításán dolgozott, egyenáramú forgógépet fejlesztett ki, melyet motorként működtetve, meghajtotta vele optikai rácsosztó gépét, s jobbnál jobb rácsokat állított elő. 1856-ban Bécsben a Német Természetvizsgálók előadásán bemutatta a javított Bunsen-elemet, valamint az általa feltalált elektromotort. 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia a "Súlyos testek természettana" című egyetemi tankönyvét akadémiai nagyjutalommal tünteti ki, őt magát pedig az 1858. december 15-i nagygyűlésen az Akadémia tagjává választották. Jedlik itthon már elismert tudós. 1863/64-ben az egyetem rektora. Királyi tanácsosi címmel tüntetik ki. 1873-ban a bécsi világkiállításon egy Siemens vezetésével működő bírálóbizottság a Haladás érmével tünteti ki Jedlik "villámfeszítő" berendezését (feszültség-sokszorozóját). 1878-ban nyugdíjazását kéri. Jedlik Ányos nyugdíjas éveit Győrben, a rendházban is munkával tölti. 91 éves korában lesz a megalakuló Mathematikai és Physikai Társulat 1. számú tagja.

   1895. december 13-án véget ér Jedlik Ányos eredményekben gazdag élete.

Iskolánk története