„A természettudomány nem foglalkozik a természet megmagyarázásával és ezzel a kérdéssel szemben még csak állást sem tud foglalni; feladata az, hogy a millió és millió természeti, objektíve észlelhető jelenséget egyetlen rendszerré foglalja össze.”
- Vermes Miklós
1905. április 3-án, 115 éve született, és 1990. április 4-én, 30 évvel ezelőtt halt meg Vermes Miklós – Muki bácsi –, iskolánk legendás fizika tanára. Embersége, tudása, szakmai felkészültsége, pedagógiai érzékenysége, elhivatottsága, önzetlen segítőkészsége szupernóva robbanásként ragyogott fel számunkra, akik még ismerhettük, és fénye még az egyre messzebbre tűnő múltból is elér hozzánk. Noha ma már csak azt mondjuk: őrizzük az emlékét, valójában ez azt jelenti, Muki bácsi minden nap itt van velünk. Itt van az általa feltalált, elkészített és még ma is használt kísérleti eszközökben, zseniálisan szűkszavú és lényeglátó tankönyveiben, a kísérletezés ránk hagyományozott precízségében és örömében, a tudás átadásának felelősségében, nevelő munkánk megbecsülésében, a gyerekek feltétlen szeretetében. Szellemisége, egyéni hozzáállása példaértékű volt. Azon fáradozott, hogy megmutassa, hogyan kellene mindezt jól csinálni, tökéletesíteni. Mi a mai napig csak próbálkozunk ezzel. Szeretnénk megőrizni valamit abból, amit csak ő tudott adni: hatására próbálunk egy kicsit jobbnak lenni a munkában, a nyomdokain haladni, méltónak maradni hozzá.
És persze, a humora, ami szintén nagyon hiányzik… Sokszor előfordult, hogy egy tanórát követően valamelyik kolléga panaszkodott neki: „Hiába mondtam el számtalanszor a gyereknek, már megint nem tudta megoldani a feladatot.”
Muki bácsi erre megkérdezte a kissé dühös kollégától:
- Tudsz te hegedülni?
- Nem…
- És ha megmutatom, hogyan kell?